A mezőgazdasági és erdészeti hulladék fokozatosan a bioszén fő nyersanyagforrásává vált

A mezőgazdasági és erdészeti hulladékok közé tartozik a fa, az ágak, a kéreg, a szalma, a termésszalma stb. Kínában évente mintegy 2 milliárd tonna mezőgazdasági és erdészeti hulladék keletkezik, amelyből az erdészeti fahulladék 300 millió tonna szénnek és mezőgazdasági szalmakészletnek felel meg. 200 millió tonna szénnek felel meg. Ezen mezőgazdasági és erdészeti hulladékok teljes körű hasznosítása nagy jelentőséggel bír.

Jelenleg a hazai mezőgazdasági és erdészeti hulladékok főként olyan módszereket alkalmaznak, mint a komposztálás, a nyersanyagok és a szubsztrátok, beleértve a központosított komposztálást, a takarmányfeldolgozást, a kompozit anyagok előállítását és a szalmát a szántóföldre. Az erőforrások hasznosításának ma már egy új módja van, amely a biomassza karbonizációs technológia alkalmazása, a biomassza folyamatos karbonizációs kemencék alkalmazása, valamint a bioszén feldolgozása a hasznosítási érték javítása érdekében.
Hipoxiás környezetben a mezőgazdasági és erdészeti hulladékok magas hőmérsékleten elszenesednek, így mikropórusokban gazdag bioszenet nyernek, amely kiegészítheti a talaj szervesanyagát, hatékonyan megőrzi a vizet és a tápanyagokat, valamint javítja a talaj termőképességét.

Biomassza folyamatos karbonizációs kemence, az alapanyagok zúzott vagy formált biomassza nyersanyagok, amelyeket anaerob vagy alacsony oxigéntartalmú környezetben hevítenek, hogy a molekulákat belsőleg lebontsák, bioszén, bioolaj és nem kondenzálható gáztermékek keletkezzenek. Ez a technológia biomassza száraz desztillációs technológiává vált.

Jelenleg az energiafogyasztás csökkenésével a mezőgazdasági és erdészeti hulladék vált a bioszén fő nyersanyagává. A bioszén nem csak a mezőgazdaságban használható, hanem szennyvíz- és kipufogógáz-kezelésben is. Nemcsak a szennyezést csökkentheti, hanem az erőforrások hasznosításának csatornáit is kiszélesítheti, számos társadalmi, ökológiai és gazdasági haszonnal.